Interaktív könyv: Kinek? Hogyan? Mennyiért?

A MOME Kreatív Technológia Laborja bő éve foglalkozik interaktív gyerekkönyvek (appok) tervezésével az új multitouch felületekre, részben egy szövegértést segítő EU projekt, részben hallgatói kísérletek formájában. Tapasztaltuk, hogy mennyi tervezői döntéssel szembesül a grafikus, de a meseíró és a programozó is, nem is beszélve a forgalmazás, sőt az üzleti siker letéteményeséről. Az interaktív könyvek látványos szaporodásának ellenére nincsenek még meg a jó válaszok alap kérdésekre – akkor nem lenne annyi lelombozó (és időnként ennek ellenére üzletileg sikeresnek tűnő) alkalmazás. A kerekasztal beszélgetés célja, hogy együtt feszegessük a kérdéseket – és erősítsük az itthon még gyerekcipőben járó, de nagy lehetőségek előtt álló műfajt.

Íme a vitaindító kérdések:
Kinek és  milyen céllal készül a dolog? A gyerek (mekkora, milyen anyanyelvű, mit feltételezünk róla) egyedül, vagy szülővel, vagy iskolában használja az appot? Egyszer, vagy újra és újra? Az a (hagyományos) olvasásra szoktat, azt fejleszti, netán más kompetenciákat is megcéloz, tanít,  vagy csak szórakoztat, időtöltésül szolgál?  Mennyi időt töltsön a gyerek ilyen appokkal?
Ami a hogyant illeti: Ismert (mesekönyvi, film) történetet dolgoz-e fel az app, vagy az új mediumra született a mese? Mi az „interaktívak” mennyisége, funkciója, a kattintások és olvasott szöveg, a narratíva viszonya? Hová lesz a képzelet? Mi a kis játékok mint „extrák” szerepe és helye a mesekönyvben? Mennyire animált egy-egy mozgó illusztráció? Milyen gesztusokat, modalitásokat használnak (a kattintáson túl)? Milyen a grafikai stílus, mennyiben más mint egy hagyományos könyvillusztrációé? Mi a grafikai stílus viszonya a (kommersz) videojátékok vizuális világához? Mitől jó egy mozgó illusztráció – pl. az animációs gyerekfilmek eszköztárához viszonyítva? Milyen csapat, milyen eszközökkel tud profi eredményt elérni?
Ami a mennyiértet és a forgalmazást illeti: várhatunk-e sikert csak az online áruházakat böngésző közönség rákattanásától? Kell-e a jó interaktív könyvnek cégér. és milyen legyen az? Mi a reális  ár – itthon és külföldön? Milyen marketing fogásokkal lehet figyelmet felkelteni az (angol nyelvterületen) már tapasztalható dömpingben? Kinek a területe az új műfaj és piac: a könyvkiadóké, a mobil app fejlesztőké, vagy a garázs-vállalkozásoké?

A kerekasztal beszélgetésre meghívtottak:

- Alkotók, akiket arra kérünk, hogy max 8 percben, és a fenti kérdésekre fókuszálva mutassák be 1-2 saját interaktív gyerekkönyvüket,             


Endrődi Zoltán (Nokedli)                        
Enner Patrícia (Betűtészta)                  
Győri Hanna (Pagony)                            
Pintér Róbert (Egyszervolt)
Ruttkay Zsófia (MOME KTL)


- Felkért hozzászólók, akik szakmai  szemszögükből (digitális tartalom  illetve  mobil alkalmazás fejlesztő, grafikus tervező) reflektálnak majd a látottakra és a felvetett kérésekre.

Dobó Mátyás (Endless Mobil)
Hegyi Béla (MOME Tervezőgrafika)
Nyírő András (Appster)

Természetesen a közönség soraiból is várjuk majd a hozzászólásokat.

Szervező: Ruttkay Zsófia , MOME KTL vezetője, e-mail: ruttkay@mome.hu

Digitális gondolkodás: hogyan alakítja át az agyat a virtuális környezet?

A tudat kialakulásában a környezeti tényezők már a biológiai (evolúciós) megközelítésmód alkalmazásával jelentős hangsúlyt kapnak. Az utóbbi évtizedekben a környezet egy meghatározóan új elemmel bővült: a számítógépek és más digitális eszközök grafikus felületei olyan virtuális környezetet hoztak létre, amelyben az ember ideje mind nagyobb részét tölti. E környezetben részben a korábbi kognitív és tudati mechanizmusok működnek, részben pedig – az agy plaszticitásának köszönhetően – új struktúrák jelennek meg. De vajon miként formálódik át maga az idegrendszer e környezet hatására? Létezik-e speciálisan "digitális gondolkodás"?

Az előadó Lehmann Miklós PHD, az ELTE TÓK Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusa.
Az időpont: október 31., 17:00
A helyszín: MOME A 104

Illusztráció és narratíva nyomtatott és interaktív képeskönyvekben

A következő, október 17-i Tech Tea vendég előadója Varga Emőke, témája az illusztráció és a narratíva kapcsolata a változó felületeken.

Egy illusztrált könyv a mediális átfedéseinek minőségi és mennyiségi tényezőivel jellemezhető. A szöveg és a kép összteljesítményére kíváncsi befogadó műértése szempontjából nem érdektelen ugyanis az, hogy a két médium milyen strukturális szinteken képes interreferenciális viszonyt kiépíteni, és hogy ez a viszony mennyiben alapul átfedéseken és mennyiben konfrontációkon. E kérdéseket az előadás elsősorban hazai kiadású gyermekkönyvekkel példázza, mégpedig főként a mélystruktúra szintjeit szervező – és sémaként a nyelvi és a képi médiumban is aktualizálódó – narratíva vizsgálatán keresztül. Bemutat rontott mesei szövegeket és kommersz képeket felvonultató nívó alatti kiadványokat, de a történetet a szöveggel közösen elbeszélő kvalitásos illusztrációkat is. Ezen kívül hangsúlyt fektet arra a kérdésre, hogy a változó mediális környezethez rendelt hagyományos narratív megközelítés vajon mennyiben lehet még működőképes, ha egy grafikus interaktív könyvet tervez. Folytatva e szempontot: milyen a jó képi és narratív potenciálokkal rendelkező meseszöveg; melyek a képi médium jellemző narrációs elemei; mi a lényegi különbség egy olvasható és egy hallható szöveg mozgás- és képterve között stb?

Szakmai életrajz:
Varag Emőke 1990-ben végez a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar – ének-zene szakán, 1993-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán. PhD-disszertációját 2001-ben védte meg, dolgozatának címe: Szó-kép viszonyok Kondor Béla életművében. Kutatási területei: kortárs magyar irodalom; szöveg-kép viszonyok: illusztrációelmélet; Németh László, Kondor Béla, Kass János munkássága. MÖB- és Erasmus-ösztöndíjasként több alkalommal kutatott, illetve volt vendégtanár Amiens-ben (Université de Picardie Jules Verne) és Nyitrán (Constantine the Philosopher University). 2003-2006-ban Bolyai János Kutatói ösztöndíjat nyert. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Tanító- és Óvóképző Intézetének főiskolai tanára, vezetőségi tagja a Németh László Társaságnak, a Digitális Madách Archívum Esztétikai tagozatának és megalapítója a Művészettel az Oktatásért Kutatócsoportnak. 1991-től dolgozik a karon, 2007-ig a Magyar Irodalom Tanszék oktatója, jelenleg a Tanító- és Óvóképző Intézet főiskolai tanára és a Művészeti Intézet óraadója. 2012-től témakiíró a Szegedi Tudományegyetem Málnási Bartók György Filozófiai Doktori Iskolájában. Önálló köteteinek címe: Kalitka és korona. Kass János illusztrációi. L’ Harmattan Kiadó, 2007., Az illusztráció a teóriában, a kritikában, az oktatásban. L’ Harmattan Kiadó, 2012.


Időpont: október 17., 17.00.
Hely: MOME A. épület 104.

A jövő könyve - a könyv jövője sorozat: Irodalmi séta okostelefonra

Ottlik Géza születésének századik évfordulója alkalmából, a Petőfi Irodalmi Múzeum felkérésére készült a Hajnali háztetők okostelefonos irodalmi séta.A lokatív technológiára épülő irodalmi alkalmazás Ottlik Géza azonos című regényének Budapestjét eleveníti meg az okostelefon képernyőjén, miközben a felhasználó a várost járva hallgathatja meg és olvashatja is a történetet.

Az internet-generáció olvasási szokásainak átalakulásáról rengeteget hallhattunk az utóbbi években. A mai fiatalok szinte online élnek, a klasszikus irodalmi szövegek népszerűsítéséhez ma nem elegendőek az olyan hagyományos módszerek, mint amilyeneket az iskolai oktatás vagy a könyvtárak nyújtanak. A Hajnali háztetők okostelefonra készített változatával az alkotók újfajta, komplex élményen keresztül kívánják megszerettetni Ottlik Géza kultuszregényét a fiatalokkal, és népszerűsíteni a (könyv) olvasást. A lokatív technológia irodalmi szöveg ihlette városi sétára való alkalmazása nemzetközi téren is újdonságnak számít.­­

A koncepció középpontjában az irodalmi alkotás helyszínekhez kötött, élményszerű megismerése áll. A séta során a regényből elhangzó részletek színhelyeit bejárva bontakozik ki a történetet. A húszas, harmincas évek kulturális és társadalmi viszonyait  - az elhangzó regényrészletek között - válogatott audiovizuális anyagok idézik meg. A korabeli írott sajtóanyagok, zene- és filmbejátszások, a fényképek, valamint a tájékozódás alapjául szolgáló 1938-as Budapest térkép mind a város akkori hangulatát elevenítik meg. A filmrészletek, viccek, újságillusztrációk azonban nem szorítják háttérbe a regény nyújtotta irodalmi élményt, hanem - a mai helyszíni benyomásokkal is kiegészülve – inkább elmélyítik azt. A séta során – akárcsak a könyv olvasásakor – lassan áll össze a történet, időt adva a befogadásra.

Az alkotók bíznak benne, hogy az alkalmazás amellett, hogy az okostelefonos újdonságok (ifjabb) megszállottait, illetve a könyvkerülő fiatalokat szólíthatja meg, az irodalom iránt érdeklődő (idősebbek) számára az új technológiák lehetőségeit teheti vonzóbbá.

A beszélgetés résztvevői:
Mata Juli (MOME KTL), Bánki Zsolt (Petőfi Irodalmi Múzeum), Márkus Zsolt (MTA SZTAKI, e-Learning Osztály)
Moderál: Ruttkay Zsófia (MOME KTL)

A séta a Guide@Hand alkalmazás sétakínálatának egyike, így annak kipróbálása az alkalmazás letöltésével lehetséges.

További információ a Kreatív Technológia Labor honlapján található.

A jövő könyve – a könyv jövője

Az iPad és társai – a tabek és okos telefonok –  hódítanak a gyerekek körében is, már szinte az újszülött kortól. Az ujjak érintésére mozgó, sőt hangot adó felület lebilincselő a kisgyerekek számára.  Hogyan, mivé változhat a hagyományos (mese)könyvolvasás élménye egy ilyen felületen, ahol a képek megmozdulhatnak, szereplők megszólalhatnak, sőt az olvasó is belerajzolhat a képbe, vagy egyenesen maga alakíthatja a történet menetét? Hogyan ötvözhető a hagyományos olvasás,  a tanulás, a játék, az örömszerző kreatív tevékenység egyetlen környezetben? Mi a hatása a mozgó illusztrációnak a hagyományossal szemben? Megváltoznak-e az iPaddal felnövők olvasási készségei, igényei?

A Kreatív Technológia Laborban a TERENCE EU projekt kapcsán szembesültünk ilyen kérdésekkel, és tapasztaltuk meg a könyvkiadást pár év alatt forradalmasító változásokat.

Miközben gombamód szaporodnak a hagyományos gyerekkönyvek interaktív változatai, mozgó – hangzó illusztrációkat tartalmazó tankönyvek és újságok,  melyek még pusztán az újdonság erejüknél fogva hódítanak, senki nem lát akár csak pár évnyit előre a tekintetben, hogy milyen az igazán jó interaktív könyv,  mik a technológiában rejlő  lehetőségek az ismeretszerzés, kreativitást és fantáziát mozgósító szórakoztatás terén.

A TechTea résztvevőivel –  és a hallgatósággal – együtt ezeket a kérdéseket feszegetjük, ki-ki saját munkáit, tapasztalatait felvonultatva.

Keresztes Dóra  sok gyerekkönyvet illusztrált, és ő az első hazai interaktív mesekönyv, a KAMRAMESÉK egyik alkotója.

Hegyi Béla a MOME Tervezőgrafika Tanszék tanára, aki nemzetközi példák mellett a hallgatók interaktív folyóirattervezési feladatait mutatja be.

A Kreatív Technológia Labor munkatársai  (Márai Mariann és Radnóti Blanka tervezőgrafikusok, Mata Júlia projekt menedzser, Szabó Zénó informatikus, Ruttkay Zsófia labor vezető, valamint Samu Bence és Nagy Ágoston interakció tervező művészek)  a könyvolvasás kibővítésének lehetőségeit saját illetve a MOME és ELTE IK hallgatók részvételével készült projektekkel illusztrálják:

- a TERENCE EU projekt keretében szövegértést segítő interaktív környezethez készül illusztráció és játékok.

- az Énekes lapozó egy hagyományos könyv, melynek képei – egy web kamera előtt -  megszólalnak.

- a Matek Mesék még fejlesztés alatt álló kísérlet arra, hogy nem hagyományos matekot egy királyi udvar környezetében fedezzék fel a gyerekek.

- végül lesz még szó egy Ottlik regény mobiltelefonos átéléséről, illetve Liszt kézirat megszólaltatásáról is.

Nádai Ferenc grafikusművész most is meglepetéssel szolgál majd –  többek között vakok számára készülő tapintható könyvvel.  

Linkek:

The power of the iPad – How Steve Jobs changed the way kids learn

The Economist The book business – Great digital expetations

Keresztes Dóra blogja és weboldala

MOME Kreatív Technológia Labor weboldala

Hegyi Béla

Nádai Ferenc

ÁPRILIS 25. 17.00
MOME (Zugligeti út 9-25.) A104-es terem
Az esemény facebook oldala itt található.

Emerging Art & Technology Practice: New Aesthetic Ecologies of Interactivity

Brigitta Zich, a researcher and programme director of Digital Media at Culture Lab Newcastle (UK) is the special guest of the upcoming TechTea.

In her presentation about interactivity in contemporary technology-based art and design, she is inviting us to better understand how interactive applications hold novel potentials of technology and how nonconventional approaches to user's experience might challenge current trends. Her research aims at purely scientific or social approaches to technology and introduce new aesthetic frameworks for technology-based practices.

As member of Culture Lab New Castle she will also provide a  short overview of how interdisciplinary production happens in such emerging media lab environments.

Brigitta Zics's web pages: www.cognitiveloop.org, www.zics.eu
Culture Lab: http://culturelab.ncl.ac.uk/home

2012. Április 4. 17
MOME A104
Zugligeti út 9-25.